Az oldalon történő látogatása során cookie-kat (“sütiket”) használunk. Az oldalon történő továbblépéssel elfogadja a cookie-k használatát.

Termékek Menü
Ön itt jár: > Kezdőlap >

Napszúrás

Napszúrás

Napszúrás Nyáron sajnos gyakran előfordul, hogy nem védjük megfelelően a fejünket a naptól, így -a súlyosságtól függően- fejfájást, hányingert, émelygést, hidegrázást... tapasztalunk. Ezek a napszúrás jellemző tünetei. Ebben a cikkünkben arra keressük a választ, hogyan előzhetjük meg, milyen tünetei vannak a napszúrásnak. Mivel segíthetünk a napszúrás tüneteinek enyhítésében.

 

A napszúrás okai

Napszúrásról olyan esetben beszélünk, amikor napfénynek kitett fejbőr felhevül, ezáltal a koponyaűri nyomás fokozódik és az agyhártya úgynevezett steril (baktérium vagy vírus nélküli) gyulladása alakul ki.

Az, hogy mennyi idő alatt alakul ki napszúrás teljesen személytől függ. Számít a kor, az egyéni hajlam, bizonyos betegségek, vagy szedett gyógyszerek is befolyásolhatják.

Aki viszont korábban átesett rajta, az számítson rá, hogy a későbbieknek is könnyebben alakul ki nála napszúrás.

Napszúrás vagy hőguta? 

Maga a napszúrás 24-48 órán belül, a megfelelő kezelés mellett (lásd lentebb), elmúlik.

Ha a panaszok ezután is fent állnak, nagy eséllyel hőgutáról beszélünk. A hőguta, ellentétben a napszúrással, nem múlik el magától. Minél hamarabb orvoshoz kell fordulni vele, mert kórházi kezelés (infúzió, teljes test hűtése…) válik szükségessé.

Napszúrás tünetei

A napszúrás legelső tünetei között a szédülés, émelygés, gyengeségérzés, fejfájás és a hőemelkedés jelenik meg.

A hőguta jellegzetes tünete a kivörösödött arc, a forró, száraz bőr, a bizonytalan járás és a magas testhőmérséklet.

Enyhe tünetek:

  • fejfájás
  • szédülés, gyengeség
  • émelygés, hányinger
  • hőemelkedés
  • rossz közérzet

A beteg kerüli a közvetlen fényt és a meleget, szívesebben tartózkodik hűvös, árnyékos helyen.

Súlyos esetben:

  • magas láz
  • erős fejfájás
  • kötött, merev tarkó
  • zavartság
  • ájulás

Mivel a kezdeti tünetei (hőemelkedés, fejfájás, hányinger, hányás) elég általánosak, sokszor vírusfertőzésre gyanakszik a beteg.

Napszúrás megelőzése

Mint a betegségek többségében, itt is a legfontosabb maga a megelőzés.

  1. Védjük a fejet a közvetlen napsütéstől. Erre legjobb megoldás egy lehetőleg világos színű sapka vagy kalap, amely minél jobban takarja a fejet a közvetlen napsütéstől. Vízzel is nyugodtan át lehet itatni.
  2.  Figyeljünk a megfelelő folyadék (és nem, nem az alkoholra gondolok) bevitelére. 
  3. 11 és 15 óra között ne menjünk a napra. Csecsemőket nem csak ebben az időszakban, hanem egyáltalán ne tegyünk ki közvetlen napsütésnek. 
  4. Figyeljük a megfelelő sópótlásra is. (sós ételek, ropi, perec…) 
  5. Hosszú autóutak alkalmával különösen figyeljünk, hogy ne érje a gyermeket tartósan napfény.

 

Napszúrás kezelése

Az egyik legfontosabb az elvesztett folyadék pótlása. Igyon nagyon sokat a beteg.

Mivel a napszúrás szomjúságérzet kialakulásával is jár, ezzel általában nem szokott probléma lenni. (mint például egy hányós-hasmenős vírus esetén, ahol nehezen rávehető a beteg a megfelelő folyadék bevitelre) Ne alkoholt és ne koffein tartalmú italt, mert ezek fokozzák a folyadékvesztést.

A sópótlás is nagyon fontos. Ezt megtehetjük a vízbe tett konyhasóval (1 liter vízhez 1 kávéskanál), vagy – főleg gyermekek estén, ahol a sós víz nem biztos, hogy opció – sós ropival.

Hőemelkedés, láz esetén alkalmazzunk fájdalom- és lázcsillapító gyógyszert. Ez egyúttal segít megszüntetni a fejfájást is.

Ha a napszúrás hányingerrel és hányással társul, gyermekek esetében használjunk kúpot a szirup vagy szájban oldódó tabletta helyett, hogy biztosított legyen a megfelelő gyógyszerbevitel.

A megemelkedett testhő csökkentésére alkalmas a langyos vizes zuhanyzás, ami általában jól is esik a betegnek. Soha ne csökkentsük hirtelen a testhőt (hideg vizes zuhany, fürdő vagy borogatás), mert megviseli a szervezetet!

Fontos a pihenés. Lehetőleg hűvös, elsötétített szobában, a felsőtestet megemelve.

Ha a tünetek nem enyhülnek a kezelés hatására, vagy kimondott romlás figyelhető meg, mindenképp orvoshoz kell fordulni. Érdemes egyből kórházban sürgősségi osztályt felkeresni (nem háziorvost), mert ők tudják biztosítani hőguta esetén a megfelelő ellátást.

Csecsemőket és kisgyermekeket mindenképp lássa orvos!

 

Napszúrás kisgyermek és csecsemőkorban

Külön kitérnék a kicsikre, mert a napszúrás leggyakrabban őket érinti.

Az ő koponyacsontjaik vékonyabbak, fejüket kevesebb haj védi és vízháztartásuk is könnyebben felborul, mint a felnőtteké.

Mi utalhat napszúrásra csecsemőkorban?

  • visító, éles sírás
  • az étel elutasítása 
  • hányás
  • hőemelkedés, láz, kipirosodott arc
  • a kutacs feszülése
  • eszméletvesztés

Ha ilyen tüneteket tapasztalnak, a csecsemőket sürgősen orvoshoz kell vinni.

Gyermekeknél, ha enyhébb a napszúrás, a kezelés megegyezik a felnőttekével. Viszont, ha többszöri hányás, láz fordul elő, szintén orvoshoz kell fordulni, mert náluk nagyobb a kiszáradás veszélye.

 

INFLU