Napszúrás
Nyáron sajnos gyakran előfordul, hogy nem védjük megfelelően a fejünket a naptól, így -a súlyosságtól függően- fejfájást, hányingert, émelygést, hidegrázást... tapasztalunk. Ezek a napszúrás jellemző tünetei. Ebben a cikkünkben arra keressük a választ, hogyan előzhetjük meg, milyen tünetei vannak a napszúrásnak. Mivel segíthetünk a napszúrás tüneteinek enyhítésében.
A napszúrás okai
Napszúrásról olyan esetben beszélünk, amikor napfénynek kitett fejbőr felhevül, ezáltal a koponyaűri nyomás fokozódik és az agyhártya úgynevezett steril (baktérium vagy vírus nélküli) gyulladása alakul ki.
Az, hogy mennyi idő alatt alakul ki napszúrás teljesen személytől függ. Számít a kor, az egyéni hajlam, bizonyos betegségek, vagy szedett gyógyszerek is befolyásolhatják.
Aki viszont korábban átesett rajta, az számítson rá, hogy a későbbieknek is könnyebben alakul ki nála napszúrás.
Napszúrás vagy hőguta?
Maga a napszúrás 24-48 órán belül, a megfelelő kezelés mellett (lásd lentebb), elmúlik.
Ha a panaszok ezután is fent állnak, nagy eséllyel hőgutáról beszélünk. A hőguta, ellentétben a napszúrással, nem múlik el magától. Minél hamarabb orvoshoz kell fordulni vele, mert kórházi kezelés (infúzió, teljes test hűtése…) válik szükségessé.
Napszúrás tünetei
A napszúrás legelső tünetei között a szédülés, émelygés, gyengeségérzés, fejfájás és a hőemelkedés jelenik meg.
A hőguta jellegzetes tünete a kivörösödött arc, a forró, száraz bőr, a bizonytalan járás és a magas testhőmérséklet.
Enyhe tünetek:
- fejfájás
- szédülés, gyengeség
- émelygés, hányinger
- hőemelkedés
- rossz közérzet
A beteg kerüli a közvetlen fényt és a meleget, szívesebben tartózkodik hűvös, árnyékos helyen.
Súlyos esetben:
- magas láz
- erős fejfájás
- kötött, merev tarkó
- zavartság
- ájulás
Mivel a kezdeti tünetei (hőemelkedés, fejfájás, hányinger, hányás) elég általánosak, sokszor vírusfertőzésre gyanakszik a beteg.
Napszúrás megelőzése
Mint a betegségek többségében, itt is a legfontosabb maga a megelőzés.
- Védjük a fejet a közvetlen napsütéstől. Erre legjobb megoldás egy lehetőleg világos színű sapka vagy kalap, amely minél jobban takarja a fejet a közvetlen napsütéstől. Vízzel is nyugodtan át lehet itatni.
- Figyeljünk a megfelelő folyadék (és nem, nem az alkoholra gondolok) bevitelére.
- 11 és 15 óra között ne menjünk a napra. Csecsemőket nem csak ebben az időszakban, hanem egyáltalán ne tegyünk ki közvetlen napsütésnek.
- Figyeljük a megfelelő sópótlásra is. (sós ételek, ropi, perec…)
- Hosszú autóutak alkalmával különösen figyeljünk, hogy ne érje a gyermeket tartósan napfény.
Napszúrás kezelése
Az egyik legfontosabb az elvesztett folyadék pótlása. Igyon nagyon sokat a beteg.
Mivel a napszúrás szomjúságérzet kialakulásával is jár, ezzel általában nem szokott probléma lenni. (mint például egy hányós-hasmenős vírus esetén, ahol nehezen rávehető a beteg a megfelelő folyadék bevitelre) Ne alkoholt és ne koffein tartalmú italt, mert ezek fokozzák a folyadékvesztést.
A sópótlás is nagyon fontos. Ezt megtehetjük a vízbe tett konyhasóval (1 liter vízhez 1 kávéskanál), vagy – főleg gyermekek estén, ahol a sós víz nem biztos, hogy opció – sós ropival.
Hőemelkedés, láz esetén alkalmazzunk fájdalom- és lázcsillapító gyógyszert. Ez egyúttal segít megszüntetni a fejfájást is.
Ha a napszúrás hányingerrel és hányással társul, gyermekek esetében használjunk kúpot a szirup vagy szájban oldódó tabletta helyett, hogy biztosított legyen a megfelelő gyógyszerbevitel.
A megemelkedett testhő csökkentésére alkalmas a langyos vizes zuhanyzás, ami általában jól is esik a betegnek. Soha ne csökkentsük hirtelen a testhőt (hideg vizes zuhany, fürdő vagy borogatás), mert megviseli a szervezetet!
Fontos a pihenés. Lehetőleg hűvös, elsötétített szobában, a felsőtestet megemelve.
Ha a tünetek nem enyhülnek a kezelés hatására, vagy kimondott romlás figyelhető meg, mindenképp orvoshoz kell fordulni. Érdemes egyből kórházban sürgősségi osztályt felkeresni (nem háziorvost), mert ők tudják biztosítani hőguta esetén a megfelelő ellátást.
Csecsemőket és kisgyermekeket mindenképp lássa orvos!
Napszúrás kisgyermek és csecsemőkorban
Külön kitérnék a kicsikre, mert a napszúrás leggyakrabban őket érinti.
Az ő koponyacsontjaik vékonyabbak, fejüket kevesebb haj védi és vízháztartásuk is könnyebben felborul, mint a felnőtteké.
Mi utalhat napszúrásra csecsemőkorban?
- visító, éles sírás
- az étel elutasítása
- hányás
- hőemelkedés, láz, kipirosodott arc
- a kutacs feszülése
- eszméletvesztés
Ha ilyen tüneteket tapasztalnak, a csecsemőket sürgősen orvoshoz kell vinni.
Gyermekeknél, ha enyhébb a napszúrás, a kezelés megegyezik a felnőttekével. Viszont, ha többszöri hányás, láz fordul elő, szintén orvoshoz kell fordulni, mert náluk nagyobb a kiszáradás veszélye.
